2014. április 18. Nagypénteken, Szentségimádáson a Szentlélek imája:

„Drága jó Jézusom! Te itt függsz a keresztfán. Szent Tested már halott. Tanítványaid levesznek a keresztről, és Szent Édesanyád ölébe fektetnek. Ó mily nagy volt az Ő szomorúsága! Csak a hit és a remény tartotta benne az életet, hogy meg nem szakadt az Ő Szeplőtelen Szíve. Erősen hitt és remélt szavaidban: „Harmadnapra feltámadok.” Imájával siettette feltámadásod óráját. Amikor feltámadtál, megjelentél Neki. Elsőnek Ő látott meg, és forró öleléssel, lángoló szeretettel Szeplőtelen Szívére szorított. Ó mily nagy volt az Ő boldogsága! Soha többé nem veszít el, mert az első halál már elmúlt, és a feltámadás örökké tart. Már csak egyetlen vágya volt, hogy Veled együtt Ő is felmenjen a mennybe. Később, amikor a megalakuló Egyháznak nem volt már rá szüksége, ez a vágya is teljesült.                               

Édes jó Jézusom, imádott Krisztusom! Köszönöm, hogy feltámadtál és örökké élsz, hogy köztünk maradtál, és hiszünk Benned, hogy Veled együtt mi is feltámadunk. Köszönöm, hogy nekünk is helyet készítettél a mennyben, ahol Veled együtt örökké örvendezni fogunk. Jézusom, imádott Királyom! Már csak egy nagy vágyam van: vigyél fel engem is Magad mellé a mennybe! Kérlek, add, hogy mindörökké gyönyörködjek Szent Színed látásában! Örökké imádjalak, és dicsőítselek! Magasztaljam örök jóságodat, szeretetedet és irgalmadat! Jézusom, örömöm, örök boldogságom! Kérlek, add meg a kegyelmet, hogy amíg e földön élek, egyfolytában csak engeszteljelek, imádjalak, és mindenekfölött szeresselek! Úgy akarlak Téged szeretni, mint Ahogy Te engem, hogy az életedet adtad oda értem! Erre áldj meg, kérlek, megerősítő áldásoddal, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”