">
2011. július 19. Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Életed minden pillanatában úgy élj, ahogy halálod pillanatában szeretnéd, hogy éltél volna! Mindig tedd meg akaratomat! Életed minden pillanatáról számot adsz Szent Színem előtt.
X még sokat fog szenvedni, mert csak a keresztek által jut közelebb Hozzám. Nagyon sért Engem a gőgje és az engedetlensége. A lezsersége, ami bűn is. Imádkozz érte még többet! Minden imádat ajánld fel őérte is! Tudod, itt a földön senkinek sincs biztosítva az üdvösség. Azért keményen kell harcolni a sátánnal. Az örök élet titka a teljes önmegtagadásban és a kereszthordozásban rejlik. Erre hívtalak meg mindnyájatokat. Imáidat meghallgatom, és sok kegyelmet adok neki, ami a megtérésére szolgál. Látod, mennyit szenvedek híveim szívében! Nagyon kevés az igaz hívő. Mint ahogy neked sem volt elég leírni és kiadni a könyveket, (a lelki naplóról beszél az Úr) szenvedni kell a lelkekért. Így Nekem sem volt elég megalapítani az Oltáriszentséget, hanem a világ végéig szenvednem kell érte. (Itt a szentségtörő, méltatlan áldozásokra gondol az Úr.) Becsüld nagyra a Szentáldozást! Soha ne maradj el róla! Járulj gyakran a szentségekhez! Így engeszteld Szívemet, amely rengeteget szenved a világ bűneiért! Merülj el Bennem, a szeretet óceánjában! Hagyd, hogy betöltsem szívedet szeretetem izzó lángjával, hogy aztán kisugározzam rajtad keresztül minden emberre! Erre áldalak meg az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
