Esztergom-Vác

2010. szeptember 1. Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem:
„Drága jó Jézusom! Teljes szívembõl imádlak Téged! Szívem csak Érted lángol. Jó nekem itt lenni a tabernákulum elõtt, a szentéj csöndjében. Kérlek, vonzzál Magadhoz minden keresztényt, minden embert, hogy mindenki megtapasztalja a nagy élményt, és kimondja Péter apostollal együtt: „Uram, jó nekünk itt lenni.” Köszönöm, hogy ez az örök élet, a Veled való együttlét örök boldogsága. Uram, jó nekünk itt lenni. Köszönöm, hogy a szívünkbe térsz, és bennünk élsz. Hazavihetünk otthonainkba, ki a világba, és Te velünk maradsz minden nap a világ végezetéig. Uram, jó nekünk Veled lenni, mert Te védõpajzs vagy a sátán ellen. Te vagy az út, az igazság és az élet. Te vagy az örök élet forrása. Te vagy a szõlõtõ, a Megváltó, Aki elvezetsz az örök életre. Te vagy az Isten Báránya, Aki feláldoztad értünk Magadat ártatlanul a keresztfán, hogy megszerezd számunkra az örök életet. Te minket is meghívtál, hogy kövessünk Téged a keresztúton. Kérlek, tégy minket Neked szentelt örök áldozattá, amint ezt minden Szentmisében imádkozzuk. Tégy minket szentekké, hogy méltók lehessünk Hozzád, és elnyerjük az örök életet! Erre áldj meg bennünket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Ámen.”