">
2012. március 6. Szentségimádáson Jézus: “Drága kislányom! Az idő nagyon közel van. Hamarosan megítélem ezt a világot a számból kijövő kétélű karddal, az Igével. Ez azt jelenti, hogy mindenkit az Evangélium igazsága fog megítélni, vagy megszentelni. Aszerint, hogy az illető milyen életet élt. Az igazak még szentebben lesznek, de a bűnösök nagyon fognak gyötrődni. Sokakat félelem kerít a hatalmába már ezen üzeneteim elolvasásakor is, mert tudják, és érzik, hogy a bűn útján járnak, és rettegnek szembesülni rémes tetteikkel, és Velem, az örök Bíróval. Pedig Én irgalmas vagyok mindenkihez, csak meg kellene bánni a bűnöket, és az igazak útjára kellene térni. De ha valaki megátalkodott, és semmibe veszi figyelmeztetéseimet, akkor viselnie kell a következményeket. A poklot maga választja az ember, ha megmarad bűneiben, és nemmel válaszol hívásomra. Az ilyet magára hagyom, lemondok róla, mert Én előre látom mindenkinek a sorsát. Jóllehet, még a vesztébe rohanó bűnös lelkeket is figyelmeztetem a lelkiismeretük vádja által, és más megtért embereken keresztül. De ha nem akar megtérni, nem erőltetem, mert tiszteletben tartom a szabad akaratot. A ti imáitok azért fontosak a bűnösök számára, mert olyan kegyelmeket esd le nekik, amelyeket a ti áldozataitok, szenvedéseitek és imáitok nélkül nem kaphatnának meg. Azért kicsi gyermekeim imádkozzatok!
Hozzatok még több áldozatot, és viseljétek türelemmel szenvedéseiteket! Minden imátokat a bűnös lelkekért ajánljátok fel, mert a ti felajánlásaitokon múlik örök sorsuk. Jóllehet, a tisztítótűzben szenvedő lelkek sokat szenvednek, de ők már nem kárhozhatnak el. De ha ti nem imádkoztok a bűnösökért, azok elkárhoznak, és az örök tűzre mennek a pokolba, a vég nélküli kínszenvedésre. Szegényeket elvakítja a sátán. Már nem tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, a hasznosat a károstól. Ezért kell értük imádkozni. Sokszor egy tragikus végkimenetelű baleset, vagy egy súlyos betegség által kényszerülnek szembesülni a halállal. Tele vannak félelemmel, mert mindegyikük érzi, hogy rossz úton jár, és az élete végén az ítélet következik. Olyan ez, mint amikor egy ember megöli a másikat a pénzéért. Kirabolja, és utána retteg, mert tudja, hogy ha elfogják, megbüntetik. Még a hitetlen ember is érzi, mert a lelkiismerete figyelmezteti, hogy van számonkérés. Ezért tele van félelemmel a halált illetően.
Gyermekeim! Mondom nektek: rengetegen kárhoznak el. Az időt, a földi életet elfecsérelik. Előbb felesleges dolgokkal foglalkoznak, majd vétkeznek. Hamar lecsúsznak a lejtőn, és a szakadék szélére esnek. Ha ilyen állapotban találja őket a halál, a pokolba zuhannak. A legnagyobb betegség a megátalkodottság. Találóan mondja a közmondás: a fa arra zuhan, amerre dől. De az állhatatos, hittel teli ima, és a türelemmel elviselt szenvedés, amelyeket az Én szenvedéseimmel egyesítetek, ki tudja hozni a lelkeket a megátalkodottságból. Azért, mert a Velem egyesített áldozatos élet és szenvedés láttán Atyám az Én Véremet látja a bűnösökön, akikért felajánljátok, és a ti szenvedéseiteket és áldozataitokat úgy fogadja, mintha azt Én hoznám meg itt és most általatok. Ezért nagy irgalomra indul a Szíve, és még bőkezűbben árasztja ki a kegyelmét. Gyermekeim, a mennyben mindenki annyira gazdag és boldog, amennyi lelket mentett meg a földön. Újra mondom: imádkozzatok, és hozzatok még több áldozatot a szegény bűnösökért! Ezzel megdicsőítitek a Nevemet, és nagy örömöt szereztek Nekem. Az idő rövid. Addig imádkozzatok, amíg még le nem zárul ez a korszak. A nagy figyelmeztetéssel, amely már itt van a küszöbön, elkezdődik a korszakváltás. Megáldalak benneteket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.”
2012. március 6. Szentségimádáson a Szentlélek így imádkozott bennem:
“Hőn imádott egyetlen Istenem, Uram, Megváltóm, Mindenem! Hálát adok Neked, hogy megteremtettél, hogy megismertelek és megszerettelek. Hálát adok, hogy meghívtál a Katolikus Egyházba. Hálát adok minden Szentmiséért és Szentáldozásért. Amikor betérsz a lelkembe, lángra gyújtod szívemet. Lelkem csendjében Te szólsz hozzám. Árad Belőled a szeretet, és én kimondhatatlanul boldog vagyok, amiért leereszkedsz hozzám, méltatlan teremtményedhez. A legnagyobb boldogság számomra az, hogy a Te ostyád, a Te otthonod lehetek. Lelkem a Te palotád, és a Te fényed ragyog be engem. Téged sugározlak ki az emberek között. Olyan nagy öröm Veled egyesülni a Szentáldozásban, hogy ha Te nem tartanál életben, bele halnék a boldogságba. Jézusom, Uram, Istenem és Mindenem! Már csak egy nagy vágyam van. Az, hogy belehaljak ebbe a nagy boldogságba, és színről színre lássalak Téged. Kérlek, végy fel engem, méltatlant szentjeid sorába! Add, hogy lássam dicsőségedet, és egy egész örökkévalóságon át hálát adjak Neked! Szó nem képes kimondani, mennyire szeretlek. Elepedek Érted, szüntelen Rád gondolok, és Téged imádlak. Bármely pillanatban kész vagyok, és várom, hogy Magadhoz vegyél az örök hazába, a Te dicsőségedbe, a Te boldogságodba. Vágyva vágyom Hozzád! A lelkem már haldoklik ettől a nagy vágytól. Jöjj el Uram Jézus! Jöjj, a Te hitvesedhez! Jöjj mielőbb! Várlak, imádlak, elepedek Érted! Kérlek, jöjj! Ámen.”
