2019. 08. 13, Kedd
A szentgyónások során gyakran tapasztalom, hogy nem a pap ül középen a gyóntatószékben, hanem maga Jézus Krisztus. Legutóbb a következőt láttam: az Úr, amikor meghallgatja bűneinket, akkor úgy mutatkozik, mint a szenvedő Üdvözítő. Kezein, lábain és oldalán jelen vannak vérző sebei. Amikor a lélek őszinte bűnbánattal sorolja fel bűneit, akkor felülről egy mennyei fény árad ki a lélekre, aki elkezd belülről kifelé gyógyulni és szabadulni. A bűnök ugyanis sebeket okoznak a lélekben. Láttam, hogy a feloldozás során az Úr Szent Sebei már nem véreztek, hanem fénylettek. Már nem a szenvedő Jézus ült a lélek előtt, hanem a megdicsőült Jézus. A bűnök bilincsei lehullottak és porrá lettek. A Sátán dühöngve tért vissza a pokol mélyére.
Jézus: „A lélekkel a szentgyónás során történik a legnagyobb szabadulás és tisztulás. A rendszeres gyónás (pl. hetente) megóv benneteket a Sátántól, aki szüntelen el akar titeket választani Istentől. A kísértések, próbatételek megmaradnak, hiszen ezek nélkül nem tudtok tovább fejlődni és erényeitekben növekedni. Törekedjetek arra, hogy ne általánosan gyónjatok, hanem minél konkrétabban! Minél jobban megnevezitek a bűnt és tárjátok fel annak mélységeit, annál hatékonyabban tudtok szabadulni a visszatérő bűneitektől, amelyekben újra és újra elestek. Aki rendszeresen gyónik és áldozik, ott a Szentlélek különös módon tud működni. A Szentlélek segít a léleknek felismerni a rejtett bűnöket. Imádkozzatok a Szentlélekhez, hogy mutassa meg számotokra azokat a bűnöket, amelyeket nem tudtok önmagatokban felismerni! Imádkozzatok, hogy Ő emlékeztessen titeket a mulasztásaitokra! A Nagy Figyelmeztetéskor enyhébb szenvedés vár azokra, akik szívből törekednek bűneik engesztelésére és jóvátételére.”