Testvéreim! Ne gondoljátok, hogy a kis dolgok azért nem értékesek, mert az emberek nem igazán tudják azokat hová tenni. Sokszor megtapasztaltam, hogy az értéktelenebb dolgok, értékesebbek az Úr szemében. De az is nagy felismerés volt életemben, hogy minél jobban elrejtem ezeket az emberek elől, annál értékesebb lesz Isten előtt, mert Ő jobban értékeli azt, ami a rejtekben történik. Innentől kezdve szívesen kerestem azokat a lehetőségeket, amelyekről nem derült ki, hogy én tettem. Sokkal fontosabbnak tartottam, hogy Istennek kedveskedjek, mint azoknak, akik látják cselekedetemet. A nagy szolgálatot végző testvérek sokat szenvednek, az emberek tekintetétől, és attól, hogy megfeleljenek Isten elvárásának, és akaratának. Jobban örültem azoknak a lehetőségeknek, amelyeket felajánlhattam az Úrnak, mert így lélekben, olyan misszionáriusokért imádkozhattam, akiket nem ismertem. Életáldozatomat szívesen hoztam meg értük, hogy beteljesüljön, küldetésük. Jézus így tanította, aki a kicsiben hű marad, az a nagy dolgokban is hűséges marad. Ez, fordítva nem igazán érvényes, mert aki nagy dolgokra vágyik, és abban hűségesen kitart, az nem fogja észrevenni a kicsinyt, mert nem fogja fontosnak tartani.

Kis Szent Teréz

Istenünk, ki országodat a kicsinyeknek és alázatosaknak készíted, kérünk, segíts, hogy bátran járjunk Szent Teréz ösvényén, és az ő közbenjárására előttünk is táruljon fel örök dicsőséged!

Példája:
    Kis dolgainkat mind ajánljuk fel Istennek!
        Legyen mindenem az övé, csak örüljön neki.
            Ne mutassam ki másoknak az elégedetlenségemet.