Esztergom-Vác

Gyermekeim! Tanítottam a városokban, és a falvakban, mindenhol, ahol keresztül mentünk (Lk 13, 22-31). Ti is megkérdezhetitek tőlem, „Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek?”  Nektek is ugyanazt válaszolom, mint azoknak. „Igyekezzetek bejutni a szűk kapun, mert sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak.” Mit akarok mondani nektek ezzel a szűk kapuval? Sokan járnak a megtévesztés útján, és nem gondolják, milyen veszélyeknek vannak kitéve. Különösen azokhoz szól kijelentésem, akik saját fejük után mennek, és eltévelyegnek. Minél nagyobb kegyelmeket kap tőlem egy lélek, annál nehezebb lesz neki követni engem. Azért, mert a sátán mindent elkövet, hogy magának megkaparintsa, és letérjen az általam kijelölt útról. A megkísértett ember könnyen elveszíti a józan önkontrollját, és rossz cselekedeteket hajt végre. Megfelelő lelki vezető hiányában óriási veszélynek teszi ki magát. Az alázatban való növekedés segítheti az embert, hogy elfogadja mindazt, amit megengedek neki. Nagy fellelőség hárul azokra a testvérekre, akik ugyan észreveszik a másikban, hogy rossz úton járnak, de nem figyelmeztetik őket.  A testvéri szeretet megkívánja, hogy megtegyük a kellő figyelmeztetést, akik erre rászorulnak.

Jézus