2019. 12. 07, Szombat
Akik betegségük folytán ágyhoz vannak kötve és nem hisznek Istenben, nem tudják, hogy a szenvedéssel mit kezdjenek. Ekkor láttam, hogy az Úr a betegek ágyának szélére ült. Minden betegnek más volt a keresztje. Volt, akinek kisebb kereszt jutott, míg másnak jóval nagyobb. De egyik kereszt sem hasonlított a másikra. Mindegyik kereszt egyedi volt, mint ahogyan az ember maga is egyedi, megismételhetetlen. Jézus így szólt:
„Leányom, ajánld fel szenvedésedet a lelkek üdvösségéért és az ő lelkük megmentéséért. Így egyesítem keresztemet az ő keresztükkel. Lelkük a felajánlásod által nem vész el.”