">
Gyermekeim! (LK 4,14-22) Názáret városában fogantattam, nevelkedtem, amíg érett férfivá lettem. Működésem kezdetére ez a jelentéktelen és hitetlen város nyomta rá jegyét, amely megbotránkozott bennem, és meg akart semmisíteni. Szent szokás szerint jelentkeztem felolvasásra. Minden izraelita férfinak joga volt a szent könyvekből olvasni, és hozzáfűzni valami magyarázatot, vagy intő szót. Izajás próféta könyvének egy szakasza került a kezembe felolvasásra. Felkentettem, a Szentlélek vezetésével és az Ő erejében cselekedtem. „Ma, beteljesedett az írás, amit az imént hallottatok.” Ma elérkezett az üdvösség napja, és itt van az üdvösség meghozója. Az üdvösség üzenete hitet kíván, a hit hallásból fakad. Ma Isten általam látogatja meg az embereket, betért ide üdvösséget hozva. Szavaimmal, tetteimmel különösen gyógyításommal tevékenykedem. A kegyelmi idő a szegényeknek, a foglyoknak és az elnyomottaknak jön el. A következő pillanatban már fölébredt hallgatóságomban a botránkozás. Emberi mivoltom botránykővé vált, és hozzájuk intézett szavamat elutasítják. Halálom után ugyanúgy botrányt keltenek az apostolok, az egyház és mindenki, aki ember létére üzenetemet hirdeti.
Jézus
Anna Terézia által Elmélkedések a napi evangéliumhoz és ünnephez
2020.01.09. 00:47 :: Andre Lowoa
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://uzen-e.blog.hu/api/trackback/id/tr4215411156
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
