">
2010. február 28. Ma reggelre megboldogult drága jó Lelkiatyámmal, Bonajunkta atyával álmodtam. Bejött a szobába, és én kimondhatatlanul örültem, hogy újra láthatom õt. Mondtam neki, hogy hozzá akarok menni.
Ezen a napon a kegyelem órájában imádkoztam. Sírtam. Az Úr Jézus ekkor ezt mondta nekem: “Drága kislányom! Nagyon szeretlek. Hamarosan eljön az óra, amikor karjaimba omolsz, mint a száráról letépett virág. Csak erre gondolj! Ne hagyd, hogy elkeserítsen a sátán! Add át a fájdalmaidat Nekem! Higgyed: Én Mindenható vagyok! Én minden rosszból jót hozok ki. Aki miatt most sírsz, meg fog térni. Hirdetni fogja Nevemet. Én szentet formálok belõle. Ennek örülj már most elõre! Bizalmaddal és hiteddel megdicsõíted Nevemet. Neked pedig azt mondom: Élj szüntelen készenlétben! Várd azt a napot kitörõ örömmel, mert hamar elérkezik!”
Ezen a napon a kegyelem órájában imádkoztam. Sírtam. Az Úr Jézus ekkor ezt mondta nekem: “Drága kislányom! Nagyon szeretlek. Hamarosan eljön az óra, amikor karjaimba omolsz, mint a száráról letépett virág. Csak erre gondolj! Ne hagyd, hogy elkeserítsen a sátán! Add át a fájdalmaidat Nekem! Higgyed: Én Mindenható vagyok! Én minden rosszból jót hozok ki. Aki miatt most sírsz, meg fog térni. Hirdetni fogja Nevemet. Én szentet formálok belõle. Ennek örülj már most elõre! Bizalmaddal és hiteddel megdicsõíted Nevemet. Neked pedig azt mondom: Élj szüntelen készenlétben! Várd azt a napot kitörõ örömmel, mert hamar elérkezik!”
Megkérdeztem, hogy Bonajunkta atya imádkozik-e értem. Az Úr Jézus válasza: “Sokat.”
