2018. április 12. Itthon az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Végtelenül szeretlek Benneteket. Amikor feltámadtam és visszamentem Atyámhoz a Mennybe, nem tudtam elszakadni tőletek. Veletek, köztetek akartam maradni. Ezért az Utolsó Vacsorán átváltoztattam a kenyeret és a bort Testemmé és Véremmé. Így akartam köztetek maradni, hogy tápláljam lelketeket földi zarándoklásotok alatt. Megvédjelek titeket a sátán gonosz cselszövéseitől és megerősítve eljussatok az örök életre. Minden Szentmisében megismétlődik az Utolsó Vacsora története. A pap lehívja a Szentlelket, Aki átváltoztatja a kenyeret és a bort Szent Testemmé és Véremmé. A Szentmise az Én Megváltásom vértelen megjelenítése, a legnagyobb imádság. Ott újra keresztre feszítenek, kínhalált szenvedek és meghalok. De amikor a pap fölmutat Engem, és ezt mondja: „Ez az Én Testem. Ez az Én Vérem.” – Akkor már föltámadott Testemet és Véremet mutatja föl, mert Én örökké élek, és mint élő Isten és Megváltó akarok a szívetekbe térni. Azért, hogy nektek is örök életet ajándékozzak. Az Én erőmet és Istenségemet oltsam belétek, hogy ti is Belém istenüljetek, mintegy elvesszetek Bennem, mint vízcsepp a hatalmas óceánban. Engem sugározzatok ki, az Én szeretetemet továbbítsátok, és hagyjátok, hogy Én működjek bennetek és általatok. Így fokról-fokra képmásaimmá alakítalak titeket, ami az életszentség maga. Hisz minden embert erre hívtam meg: „Legyetek szentek, mert Én Szent vagyok. Legyetek tökéletesek, mint Mennyei Atyátok.” Értsétek meg: csak a szentek méltók az Istenhez, az Ő Színe látására. Ezért csak nagyon tiszta lélekkel fogadjatok Engem a szívetekbe. Vágyakozzatok a Velem való nagy találkozásra, amikor a Szentáldozásban befogadtok Engem.
Minden Szentmise előtt így imádkozzatok: „Drága Jézusom! Köszönöm, hogy leszállsz közénk az oltárra, hogy feltámadott, megdicsőült Testeddel a szívünkbe térsz. Megnyitom Előtted szívem ajtaját! Lépj be rajta! Légy az Én szívem örökös Királya és Ura! Soha el ne távozz a te kis ostyádtól! Tégy engem élő tabernákulumoddá! Köszönöm, hogy én is, mint Legszentebb Édesanyád, hordozhatlak a szívemben, ahogy Ő szeplőtelen szűz méhében hordozott Téged. Köszönöm, hogy Számodra nincs idő, hogy Te a világ végezetéig élő összes emberrel közlöd Magadat, mindenkinek ugyanazt a hatalmas kegyet osztogatod. Egyedül rajtunk múlik, hogy megnyitjuk-e szívünket, hogy befogadjuk a Te fényességedet, az Örök Napot, amely megvilágítja elménket és lelkünket. Köszönjük, hogy meghívsz minden embert a Te szolgálatodra, hogy szolgáljunk és viszontszeressünk Téged. Köszönöm, hogy mindnyájunkat üdvözíteni akarsz. Áldott légy örökkön-örökké! Ámen.”
Szentírási megerősítés: Máté 18,3: „Bizony, mondom nektek…”