2020. június 2. Az Úr Jézus: „Drága gyermekeim! Minden mögött Én állok. A rossz dolgokat is azért engedem meg, hogy megtapasztaljátok: veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig. Jelenlétemmel minden rosszból jót hozok ki, és mindent a javatokra fordítok. Most ezt mondom nektek: meneküljetek mindig irgalmas Szívembe! Szívem menedékhely lesz számotokra életetek minden próbatételében azért, hogy megbizonyosodjatok arról, hogy mennyire szeretlek benneteket és gondotokat viselem. Ha valamit nem értetek, simuljatok Szívembe, és kérjétek Tőlem a megoldást, mert Én minden problémát meg tudok oldani, minden gondotokat el tudom venni. De mindig meghagyok belőle annyit, hogy el ne bízzátok magatokat, hogy a keresztek közelebb hozzanak Hozzám, és mindig megtapasztaljátok, hogy veletek vagyok és segítek rajtatok.
Az életszentség titka ez: maradjatok mindig kisdedek lélekben, határtalanul bízzatok Bennem! Adjátok át magatokat Nekem teljesen, lélekben és testben egyaránt, bízzátok Rám a jövőt, hagyjátok, hogy Én alakítsam sorsotokat, fogadjatok el Tőlem jót-rosszat egyaránt, és vakon bízzatok Bennem! Higgyétek, hogy minden csak úgy van jól, ahogy Én akarom. Példaképetek a Legszentebb Szűz, az Én Legdrágább Édesanyám legyen, Aki csak egyszer kérdezte Tőlem életében, hogy „miért”, de csak azért, mert nem értette. Ez akkor volt, amikor három napig kerestek és megtaláltak a templomban. Utána soha többet nem kérdezett semmit. Bár sok mindent nem értett, de szívében hordozta, és el-elgondolkodott rajta. Fölfogta azt, hogy Én Istenember vagyok, és Nekem be kell járnom azt az utat, melyet Isten, az Én Atyám öröktől fogva elrendelt Számomra. Ezért nem szólt bele az életembe, bár kezdettől fogva látta, hogy üldöznek, és miután utamat bejártam, áldozattá leszek. Már születésemtől fogva üldözött a gyilkos Heródes, aztán ellenem fordultak a gőgös farizeusok, akiknek a templomban beszéltem, mert felfedezték Bennem az isteni Bölcsességet, de magukat többre tartották Nálam, mert a szemükben Én csak egy szegény ács Fia voltam. Keresztelő Szent János teljesen kinyilvánította, hogy Én ki vagyok: Isten Báránya, Aki elveszi a világ bűneit, és a Mennyei Atya szólt a felhőből megkeresztelésemkor: „ez az Én szeretett Fiam, Akiben kedvem telik”; de mindez nem volt nekik elég. Mégsem hittek a megismert igazságban, féltékenykedtek, irigykedtek, főleg, amikor a csodás gyógyulások és feltámadások miatt a nép özönlött Hozzám. Királlyá akartak tenni a csodálatos kenyérszaporítás után, mert csak egy evilági királyságban tudtak gondolkozni. Én viszont a lelkek Királya akartam lenni, ezért vállaltam a kínos kereszthalált, hogy felmagasztaljanak, és mindeneket Magamhoz vonzzak.
Amikor olyan dolgokat tapasztaltok meg az életetekben, amelyek negatívak és lelki és testi szenvedést okoznak, soha ne botránkozzatok meg. Jusson eszetekbe, amit minden Engem követőtől kértem: „aki Utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponta keresztjét és úgy kövessen.” Én itt a földön, a kereszten vagyok jelen, vagyis a szenvedésben. S akiknek megadom ezt a nagy kegyelmet, hogy Velem együtt szenvedjenek, azokat még közelebb vonzom Magamhoz, lélekben egyesülök velük, elszakítom őket minden bálványtól, minden kedvtelésüktől. Magammal egyesítem őket a kereszten, hogy így felkészülten bevigyem őket a Mennybe. Egyedül a kereszt visz az üdvösségre. Csak a szenvedés tud felkészíteni arra, hogy eggyé váljatok Velem, hogy mindenkitől elszakítva csak Hozzám vágyakozzatok. Féltőn szerető Istenetek vagyok, Aki elhagytam Legszentebb Anyámat, hogy beteljesítsem Atyám akaratát. Ezt kérem tőletek is, amikor eljön az idő, amit elhozok: hagyjatok el mindent és mindenkit az Én kedvemért. Teljesen váljatok eggyé Velem a szentségben, a szeretetben és az áldozatban. Akkor tudjátok, hogy jó úton jártok, és örök jutalommal fizetek érte. Fogadjátok szeretetteljes áldásomat, melyet Szívem túláradó, örök, megtartó szeretetével adom rátok az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.”
Szentírási megerősítés: Mt 23,39: „(Jézus) mondja”