2010. július 1. Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Az idő rövid. Úgy élj, mintha csak ma lenne életed utolsó napja a földön. Élj halálra készen! Akkor nem ér váratlanul.
Most az okos szüzekről beszélek neked. Az ő lámpásuk meg volt töltve olajjal. Készen álltak, hogy bemenjenek a Vőlegénnyel a menyegzőre. Ti is álljatok készen életetek minden pillanatában. Tudjátok hogyan? Úgy, hogy minden élethelyzetben döntsetek úgy, ahogy Én és Édesanyám döntenénk a ti helyetekben. Úgy, ahogy a mi kettőnk példáján látjátok. Édesanyám az angyal köszöntésére így válaszolt: Legyen nekem a te igéd szerint. Én a Getszemáné kertben így imádkoztam: „Atyám, ha lehetséges, vedd el Tőlem ezt a kelyhet, de ne az Én akaratom teljesedjék, hanem a Tiéd.” (Lk. 22, 42) Mindkettőnk részéről teljes engedelmesség volt az Atyának. Részemről a teljes önmegtagadás. Titeket is erre hívtalak meg: Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponta keresztjét, úgy kövessen Engem. Tehát kedves gyermekeim, ti ne azt kövessétek, amit a világ kínál. Ne az élvezeteket hajhásszátok, hanem az áldozatos, önzetlen, tiszta szeretetet gyakoroljátok. Minden emberben Engem lássatok, Engem szolgáljatok. Aztán, ha eljön a végórátok, már előre örüljetek, mert ti is ezt fogjátok hallani: Jól van, derék és hű szolgám. Jöjj be Urad örömébe! Gyermekeim! A mennyország azoknak készült, akik Istent szeretik. Kik szeretik Őt? Azok, akik megtartják törvényeit. Mi az Ő törvénye? A szeretet. Éljetek tehát mindenkivel, jótevővel, ellenséggel egyaránt szeretetben, mert erről ismernek fel benneteket, hogy Hozzám tartoztok.”