">
2008. július 17.
Szentségimádáson Jézus: „Drága kislányom! Ütött az óra. Most jön el mindaz, amire fölkészítettelek. Ti keresztények, legyetek éberek! Várjátok készenlétben a nagy figyelmeztetést, amely a Szentlélek megvilágosító kegyelme és ereje. Fel kell ráznom ezt a romlott, bűneikben fetrengő világot. Sok lesz a halott a rémülettől, amikor meglátják lelkük iszonyú állapotát. Romlottak, élvezhetetlenek, bűzlő hullák. Eltompította az agyukat a gőg, a szívüket a vakság. Csak a bűnre és a testi élvezetekre nyitott a szemük. Az igazi értékek mellett vakon elhaladnak. Nem kell az Isten, nem kellenek a szentségek. Elaltatták lelkiismeretük szavát. Nem gondolnak a halálra, és arra, hogy mi van utána. Pedig számon kérem gonosz tetteiket, mulasztásaikat, amelyekkel sárba tiporják az általam kínált kegyelmeket, az alkalmakat, amikor hívom őket a templomba, hogy járuljanak a szentségekhez. Minden katolikus szigorú ítélet alá esik, mert ti kaptátok a legtöbb talentumot. Ti őriztek Engem a tabernákulumban. Nektek kínálom fel barátságomat és szeretetemet, hogy minden szentáldozás által Belém istenüljetek. Ó mily nagyon fáj isteni Szívemnek, hogy ily közömbösek vagytok. A szemét kell, az értéket megvetitek. Pedig minden itt marad. A láthatatlanokra figyeljetek, mert ezek örök érvényűek. Rám, Aki valóságosan jelen vagyok a kenyér és a bor színe alatt. Rám, Aki várok rátok papjaim által a gyóntatószékben, hogy megtisztuljatok. Életetek legfontosabb, örökre szóló cselekedete a bűnbánat és a megtérés. De ha nem hallgattok Rám, örökre elvesztek. Most még egy rövid ideig tart a kegyelem. De jaj lesz azoknak, akik nem élnek e nagy lehetőséggel. Örökre bánni fogják, de már hiába, mert végérvényesen lekéstek. Most van itt a megtérés ideje. Még ma, még most. A pillanat a tiétek csupán. Ne szalasszátok el, mert nem biztos, hogy lesz újabb alkalom. Felhívásomat vegyétek nagyon komolyan!!! Nagyon de nagyon sötét és nehéz idők jönnek. Elérkezik a gonosz órája, és akkor nem lesz lehetőség a megtérésre, amely most még rendelkezésetekre áll.”
Az Úr Jézus megkért, hogy megerősítésül írjak le két megtörtént esetet: Egy 10 éves kisfiú ez év ápr. 24-én álmában látta az Úr Jézust. Nagyon szép volt. Hasonlított az irgalmas Jézus képhez. Ezt mondta neki: „Ütött az óra.” A gyerek nem értette, mit jelent, de elmondta nekem.
Egyik kedves lelki testvérem ez év tavaszán külföldről telefonált, és elmondta, hogy egy paptól a szentbeszédben hallotta a következő történetet: „Egy újszülött imára kulcsolt kézzel született. Amikor az orvos szétválasztotta a két kis kezet, az egyik tenyérbe ez volt írva: „Jézus hamarosan visszatér.” Nekem mindkét esetnél azonnal a nyolcadik zsoltár szavai jutottak eszembe: „Kisdedek és csecsemők szájával hirdetteted dicséretedet…”
